~Összezavarodva.:/

Áh..nem tudom mi van?!:( Hiányzott az a bizonyos érzés.. és mikor ez volt, mondanak neked valamit..(függetlenül attól hogy nem tudják hogy hiányzik) és egy ember feletti örömöt érzel..de valójában tudod ,hogy ez csak felszínes..és csak a helyzet miatt  van.. De mi van ha tényleg igaz?! És tényleg kezded érezni? Kezdesz rádöbbenni ,hogy nem is igazán ismered és nem érted ,hogy miért van ez így.. Mikor meglátod zavarban vagy és valami furcsát érzel..aztán meg próbálsz vele kommunikálni de nem megy..és nem tudod vele éreztetni,hogy ha az állítás amit hallottál igaz..akkor van esélye.. Várod  ,hogy feljöjjön facebookra..és mikor látod örülsz és várod ,hogy majd egyszer talán rád ír.. Legszívesebben elrohannál hozzá ,hogy elmond neki ,hogy mit érzel és ,hogy igen is van esélye de nem...nem mered mint oly sok mindent..:/ Fél órákat töltesz a cset ablakában,hogy majd ráírj de nem,valahogy soha sem küldöd el.. soha sem sikerül..:( És várod azt a pillanatot mikor reggel megláthatod és köszönhetsz neki..de ennyivel nem tudsz megelégedni..Nem érted ez mért történik..és össze zavarod ,hogy valójában érzed-e ..Nagyon szeretnéd ha ..együtt lennétek..és igaz lenne a hír amit hallottál.Legszívesebben sírnál a kételytől de nem... próbálsz erősnek mutatkozni de nagyon nehéz.. Ezek a nagy kételyek.. És ezért vagyok össze zavarodva..://